Lélegezni

Lélegezni akartam, de füstöt köp a lelkem.

El akartam menni, de nem enged a versem.

El akartam futni, el-el bújni,

Magyarországról most el futni.

El akartam bújni, elegem van ebből,

szerettelek egyszer, de megijedtem ettől,

élet és munka, lélek és válság,

nincs nekem már semmim viszlát hát már.

Megfagyott a lélek már én bennem,

hideg estéken egyedül reszkettem,

nincs mellettem senki el-elvesztem,

mindenki ki fontos, elhagy engem.

Egyedül járom a poros utcákat,

hideg estéken nincs már bánat,

elszállt a lélek elszállt az élet,

mindenki ki fontos elhagyott engem.

Lélegezni akartam, de füstöt köptem,

magyarán szólva eltemettek

eltemettek, kik szerettek

magamra hagytak és elmentek.

Egyedül járom a ködös utcákat,

magamba roskadva, sötétben nem látva

Nincs már senkin nincs már semmim,

el hagytak engem az érzéseim.

Mecskey vagyok üdvözletem!

Magamba beszélek, nincs már itt tömeg

Nincs már itt senki, elhagy a lélek,

Magamba roskadva a sötétben lépek.

Elvesztettem, elvesztettem

ó édes remény elhagyott engem,

Nincs már senki nincs már semmi,

magamba roskadva nem merek lépni.