Orosz rulett (Black Mecs)

Akinek már nincs veszteni valója az sok esetben öngyilkos lesz, egyszerűen beleun a fájdalomba a saját mihasznaságába és a lelke ürességébe. Felvágja az ereit, vonat elé veti magát, leugrik egy magas ház tetejéről, számos öngyilkossági módszer van, amiből választhat a páciens. Ám akad olyan, aki ekkor kezd csak élni. Amikor már nincs mit sajnálnia, hogy kárba vész, nincs kit szeretnie, nincs semmi, ami ehhez az átkozott mocskos világhoz kötné, amikor az élet kibaszott vele, akkor már szabad az út. Persze ez nem indok emberölésre, nem hatalmaz fel senkit semmire az hogy, rossz sorsra jutott, mégis, ha az emberek tudnák mi áll egyesek múltjában másképp tekintenének rá és néhány dolgot mégis elnéznének neki. Ám az emberek csökönyösek, befolyásolhatóak és előítéletesek, amin talán évtizedek alatt sem lehetne kiirtani belőlük, ugyanis ez a kórság már a sejtjeik mélyére hatolt és onnan zabálta fel egész lényüket. És ugyan ki változtatna ezen? Mi okból? Ugyan már ne legyünk nevetségesek, mintha azt mondanánk a kormány csak azért szedi az adót, hogy nekünk jobb legyen. Most mindenki elfintorodik magában, és igen ez az előítéletesség és csökönyösség kiirtása is épp ilyen fantazmagória, mese habbal, amit már a legkisebb gyerek sem hisz valóságnak. Épp ilyen volt Black is. Egy fiatal, viszonylag jó vágású férfi sötét hajjal és még sötétebb szemekkel, aki hontalanul rótta Oroszország hideg, mégis élettelien pezsgő fővárosát, a haláltusát keresve. Játszani vágyott, nem is mással, mint a tulajdon életével. Talán nem is tudta mit cselekszik, talán szándékosan nem akarta megtudni. A fekete kabátos alak belibbent egy késő este dugig telt kaszinóba, ami tele volt sárga földig részegedett alakokkal, lenge öltözetbe öltözött rúdtáncosokkal és füstöt eregető, vigyorgó orosz férfiakkal. Volt egy kisebb elkülönített rész, amit a rendőrség előtt rejtegettek. Eredetileg póker asztal állt középen, de most ez félretolva állt az ajtónál és egy rulett asztal vette át helyét. Különös volt a szoba, a magas falat szinte teljesen csempe fedte, ahogy a padlót is ugyanez a csempe borította néhány lyukkal a földön. Aki betéved mindezt nem látja, hisz a zöld szőnyeg elfedte volna, de most ez is a pókerasztalon félretolva hevert. Ruletteztek az orosz urak, egyik kezükben a vodkásüveg, másikban kalasnyikovot szorongattak. Black belépett a helyiségbe, mire hirtelen csend támadt, néhányan kibisztosították a fegyverüket, Black felemelt kezekkel, cigarettával a szájában, állt. Mutatott egy jelet a kezével, mire a férfiak elvigyorodtak, és leengedték a fegyvert.

-Akkor játszunk pajtás! –Hörögték oroszul.

Egyiken sem látszott különösebb aggodalom, hogy esetleg életét vesztheti, pedig a hely szinte ontotta magából az érdektelen halálozások szagát. Black tétet tett, és vesztett. Hatalmas részeges nevetés tört ki, az oroszokon, káröröm volt ez. Összesúgták, egészen biztosan  azon gondolkodtak melyikük lője agyon a fiatal feketekabátost. Aki nyugodtan szivarozgatott a sarokban. Cseppet sem izgatta saját halálának híre, hisz valljuk be ezért jött ide. Abbahagyták a sugdolózást, és arrébb álltak. Az egyik takbaszakadt férfi felemelte a fegyvert és lőtt. Ebben a pillanatban rendőr kocsi szirénája zavarta meg őket, és riadtan menekültek, mit sem foglakozva Blackkel, aki vértócsában feküdt a padlón, halálos sebet kapott, az esélye, hogy mégis túléli elenyésző volt. A rendőrök sem adtak neki sok reményt, de azért még kihívták a mentőket. Black még alig, de élt. Találkozott a halállal, fönt a magasban szállt már, amikor rájött, hogy még mennyi mindent megtehetett volna. Hirtelen nem akart halott lenni, barátokat akart szerezni és családot alapítani, akik nem megadhatja mindazt, ami neki nem volt meg.

-Elbasztam. –Hörögte magában, amikor egy ronda lény került elé a fekete homályban.

-Vissza engedlek a halandók közé, ha áldozatot mutatsz nekem. –Morogta mély hangon, csak alakja rajzolódott ki a férfi előtt, de egy varangyos béka és valami hibrid lény keverékére hasonlított az alak.

-Milyen áldozatot?

-Egy éven belül három halandó lelkét kell visszaszolgáltatnod nekem. –Black fontolgatta az ajánlatot, most gyilkos váljék belőle? Elég furfangos volt, hogy a rendőrséget kicselezze, így hát beleegyezett.

-Rendben van. – A varangyos-hibrid lény elvigyorodott, elégedett kacagásban tört ki. Mormolt valamit, valami idegen nyelven, és Black egy kórházi ágyon találta magát. A nővér hangosan felsikított, mikor kinyitotta a szemét.

-Hisz halottnak kéne lennie! –Sivította. –Hogy lehet, hogy mégis életben van?

-Szövetséget kötöttem az ördöggel. –Válaszolt minden körítés nélkül Black. (A nővér sikítozva futott ki a kórházi szobából, felhagyott a nővéri munkájával, és valami nyugodtabb szakmát választott. ) A férfi felült felöltözött, és a hideg havas utcára sietett, szájában a cigarettájával.

-Szóval, egy év alatt három halandó élet, mi?