Az őrület bábja

K..ki vagy te? -Kérdezte remegő hanggal a halálra rémült férfi, az utca mocskos sötét sarkába rejtőzve Előle..

-Hahaha! -Zengett az ördögi kacaj, mi megrázta az épületek falát és zengett tőle az éjszakai égbolt.

-Én vagyok a senki és én vagyok mindenki. Mindenkiben ottlapul egy cseppnyi belőlem. -Közelebb lépett a férfihoz és mélyen a szemébe bámult, azzal az őrült tekintettel, mitől maga isten is megijedt volna, hisz ősi ellensége a sátán sem ennyire gonosz. Hangja remegett, és hol mély volt akár a duruzsló férgek gyűrűdzése, hol pedig magas, magas akár a pokol teteje, honnan ez az alak lefelé bámul azokkal az őrületes sötét szemekkel. Kezeit összedörzsölte, mint az imádkozó sása, háta előregörnyedt, mint valami fenevadé és úgy nézett bele velejéig a rémült férfi lelkébe.

-Gondolj csak bele! Egy csipetnyi belőlem, több mint hétmilliárd emberben ott lakozik az őrület szikrája. Benne vagyok az újszülött csecsemőben, még csak egy órája bújt ki anyja méhéből! -Villantott a férfi elméjében képet egy csecsemőről, majd képek sorai jelentek meg előtte akár a filmszalagok összevágva. -A gyermekben, mily sok őrületet okozhat a szülőkben! Az ifjoncokban, ohó! Lázongunk, lázongunk? A felnőtt népségben, és az öregekben. -Húzta végig remeg ujját mélyen a férfi arcában szántva. -Igennn, az őrület mindenkiben ott van, még a halálban is. És bennünk különösen sok található az aktív őrületből. Szippantott bele a levegőbe.  Hatszázhatvanhat.. a Biblia azt írja ennyien volnánk, de ki tuja? Ehh.. -Csóválta meg fejét. -Semmi sem biztos. Nézz csak körül Netad, mit látsz? Őrületet, szilárd.. folyékony, és a levegőben száll. A XXI század, a technológia kora, a számítógépek és kibertechnika világa, megfigyelnek és szemmel tartanak, számon kérnek és mindent uralni akarnak.. de mi még mindig fejtörést okozunk nektek... Emberek. -Nevetett fel újra. -Ezer nevem van, millió és ezer, végtelenül kavarogva a végtelen világegyetem igencsak véges kavalkádjában. Szólíts ahogy akarsz, én vagyok az őrület és halál Múzsája neked itt és most csak Daron. Újabb semmitmondó név. -Kalapot véve fejet hajtott az ember előtt, majd kiengedte fekete szárnyait, egy fél pillanat
múlva ott sem volt. Netad, csupán mellét markolva szívroham közepette rogyott a mocskos pocsolyába az éjszakai utcán.