Kedves Poroszország
Egy kék egyenruhás vérben ázott ezüsthajú, véres szemű férfi ücsörgött egy fa tövében, a senki földjén, a halott nemzetek útvesztőjében. Szemeit behunyta, lassan meg-meg lebbentette a szél rövidre vágott haját. Népének egyetlen, utolsó ivadéka volt ő. Egy ébenfekete holló szállt le mellé, lábai közt egy papírost tartott, aranyos csőrében egy gyűrű díszelgett. A férfi a hollót látván keserédes mosolyt lejtett.
-Magyarország, te sohasem változol igaz? Még a halálból is fekete aranygyűrűs hollóval üzengetsz?
A férfi végigsimított saját megfakult haján, pislogott párat a vöröslő szemeivel. Nyögve ugyan, de talpra állt, katonás léptekkel indult a madár felé, mire az a két szemébe nézett, majd kezébe ejtette a papírost. A madár, amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen is távozott, amint teljesítette küldetését, már nyoma sem volt. Az ezüsthajú visszatántorgott a magányosan álló fa tövébe, és kinyitotta a levelet. Olvasta, szinte már hallotta a lány arany mázos csengő hangját, ahogy rá mosolyogva a végsőkig kitart mellette, a halálba is együtt meneteltek.
Kedves Poroszország!
Népeink elvesztek a századok útvesztőiben, darabokra hullottak nemzeteink. Nevettünk, kínlódtunk őrlődtünk és csiszolódtunk az évek során. Új idők hajnala köszöntött ránk, a gépek korszaka, az újítások korszaka, leáldozott a hősiesség, kiveszett az emberekből a nemzeti tűz. Nagyok voltunk, verhetetlenek, de nem önzőek és fölényesek. Talán leáldozott nekünk, kiöregedtünk, talán csak most hatott igazán a turáni átok. De végezetül vesztettünk, felmarcangolt az új idő háborúja…
Kedves Poroszország halottak vagyunk! De most, hogy ennek tudatában vagyunk, csak egyetlen dolgot kell tennünk. Feltámadni!
-Magyarország, téged sírba vinni sem lehet, mert még onnan is kimászol!
Nevetett a férfi, nevetett a lányon, az országon és legfőképp a saját nyomorán. Nevetett, ahogy a halál pillanatában lehet, ahogy a legmélyebb nyomorban tud az ember. Úgy igazán őszintén, szívéből, megkönnyebbülve, önmagán, az életen. Nevetett, mert mást már nem tehetett.