Vajon lesz-e még holnap?

2014.06.27 16:06

 

Tudod.. néha úgy érzem, én vagyok az egyedüli ember ezen a világon. Senki sem hall, vagy érez engem, csak lebegek az üres éterben céltalanul, mint megannyi más értéktelen ember… Vajon, van olyan, hogy valaki értéktelen volna? Vagy mindenki szolgál valamiféle értéket? De ez mindegy is, míg senki sem lát vagy hall, érez téged addig értéktelen vagy, akár csak én. Fázom.. a mi fajtánk nem érez sokszor meleget, még akkor sem, ha a hőmérséklet meghaladja a negyven fokot. Hisz kinek fagyos a szíve nincs olya hő, mi felolvasztaná úgy, hogy közben a teste nem ég hamuvá.

Kinek szíve fagyos,

ott a halál éke mardos.

Trallala trallala.

Aztán néha elgondolkodom azon, hogy holnap felkelek-e az ágyból, vagy örökre ott száll álomba testem, még hidegebb fagyosságot hagyva maga után.

Kiskoromban meghallottam, amikor a mamámék beszélgettek volt egy valaki, már nem emlékszem arra, férfi, nő vagy gyerek.. de nem lehetett olyan nagyon idős, lefeküdt aludni és nem kelt föl többé. Reggel szólongatták, de nem akart felkelni, hideg volt és nem szólt csak csendben feküdt ott. Meghalt, a teste már kihűlt és beállta  hullamerevség. Fagyosan, meredt végtagokkal feküdt ott élettelenül az ágyban ahová este lefeküdt. Csak úgy meghalt. És tudod mit éreztem? Frusztráló hideg nyugalmat. Nyugodtságot és csendet éreztem. Hisz nem vérben ázva halt meg segítségért üvöltve, hanem feltehetőleg álmában, szenvtelenül hunyt el az illető. Hideg, fagyos nyugalmat és ürességet hagyva maga után.

Tovább gondolkodtam… valaki lefekszel este úgy, hogy természetesnek véled, hogy reggel felkelsz.. de mi van, ha nem? Ez az ember úgy feküdt le este, másnap reggel felkel, megissza a reggeli kávéját, talán megcsókolja a feleségét, vagy puszit nyom az anyja homlokára, de reggel csak a fagyos hullát rángatta elő az ágyból a családja.. Mi van, ha az az utolsó napja az életednek és meghalsz, kámpec nincs tovább? Nincs exit gomb, restart vagy koponyás varázsital, amit ha megiszol feltekeri az életpontjaid. NINCS vége, meghaltál.. és akkor belegondolok… vajon lesz-e még holnap?