Cikkek archívuma
Írók, költők és nyilvános titkaik
2013.07.16 18:10
Néha elgondolkodom az írókon és költőkön. Regényt, terjedelmes verseket és olykor röpiratokat vetnek papírra. A saját gondolataikat, egy ember legféltettebb kincsét, az elméjében, ahova kamerák nem férkőzhetnek, távcsövek be nem látnak. Titkokat vetnek némán, és adják az emberek kezébe. Lehet, hogy...
Képek!
2013.07.16 12:45
Új friss (saját) képek a fényképgalériában!
A gonosz színháza
2013.07.11 14:08
A gonosz színháza
Mindenki úgy képzeli el a gonoszt, hogy elsőre felismerhető. Mutáns testrészein az ember csodálkozik, szín feketében jár, ha mégis emberi alakot ölt sötét kisugárzása, ronda ábrázata elárulja. Úgy képzelik el fekete szeme van, sötét haja, éjszínű lovas kocsijából kiszállva...
Az ó harcokban
2013.06.25 13:03
Szemtől szemben, perzsel a levegő, pattanásig feszül az izgalom heve, két végzetes bomba fog itt robbanni. Az egyik elpusztul, elpusztítja a másik erősebb, a hatalmas dicsőség az övé, lesz. A dicsőség, minek fénye sohasem tompul, a végső végtelenig csillog a nap perzselő hevében....
Nyár és néhány röpke gondolat
2013.06.11 15:46
A nap elégedetten pásztázta a bearanyozott falut, ami álmosan pislogott rá vissza. A hatalmas diófán ülő madarak énekét a lágy szellő kísérte útjára, el-elröppenő madarak üzengettek vele. Nyár van, a piros fekete négyzetes pokrócon fekszem, ami már kellően átforrósodott, hogy ne nagyon...
Esőtündér
2013.06.03 18:58
Állok az esőben a réten, a zöldellő buja réten, ami már csak egy homályos emlékkép rég elfeledett múltamról, egy olyan múltról ahol minden jó volt és szép, ahol esett az eső és sütött a nap ami nem csupán száraz tankönyvek üres szakszavainak szlogenjéből állt. Csicseregtek a madarak egy...
Piros fehér zöld lobogók között
2013.06.03 18:26
Piros fehér zöld:
Piros fehér zöld lobogók között,
éled újjá még, egy elfeledett nép.
Magyarok vagyunk, hős, vitéz e nép,
El nem veszhet hát, még e győztes nép.
Piros fehér zöld lobogók között,
pillantom meg majd, elfeledett had,
Hős Atilla hun, vitéz magyarok,
el nem veszünk mi, sok remény...
Kedves Poroszország
2013.06.01 20:06
Egy kék egyenruhás vérben ázott ezüsthajú, véres szemű férfi ücsörgött egy fa tövében, a senki földjén, a halott nemzetek útvesztőjében. Szemeit behunyta, lassan meg-meg lebbentette a szél rövidre vágott haját. Népének egyetlen, utolsó ivadéka volt ő. Egy ébenfekete holló szállt le mellé, lábai...
Nyári zivatar
2013.05.20 15:00
Mindig is szerettem az esőt. Volt a nagyszüleimnek egy háza egy fenyő erő mellett, ha esett az eső mindig kiültem a teraszra, vagy hidegebb napokon az ablakban néztem. Akkor még nem tudtam mit jelent számomra. Nekem az eső nem egy környezeti tényező, ami folytonosan megismétli önmagát. Nekem az eső...
Kedves naplóm! (APH Hungary)
2013.05.19 16:33
Kedves naplóm!
Utálok itt élni Európában. Csak a Kárpátok védmezejét szerettem és már azt is elvették tőlem. Hiányoznak a vad sztyeppék, a hatalmas hírhedt magyar sereg, akitől mindenki rettegett. A családom. Ma, ha elmegyek Ausztriához már senki sem ismer meg. Pedig szomszédok vagyunk! Az Európai...
Tételek: 141 - 150 ból 155