Értettem a "jégsárkány" utalást..sajnos
Könnyek vasútja
Dátum: 2013.11.22 | Feladó: White Criss
Elérhetőség
In My World
Blog
Kócoslelkűek
2017.11.12 16:25
Kócoslelkűek tárháza nyílik meg a szem előtt,
Ki tudja miért, de kócos emberek ők,
Kócukat nem a szél, a fájdalom borzolta,
Lélekszemeik előtt fésű a kororna.
Furcsa királyság ez, egészen egyszerű,
A király csalóka, az élet meg szörnyű,
Az udvaribolond tengereket zokog,
De őt ugyan senki...
Üres lappal
2017.08.27 21:36
Üres lappa, tiszta szívvel,
Kék éggel, meg metróval, tán hévvel,
Újra írni, járni, élni,
Csak még egyszer újra vágyni
Betontömbök között állni,
Nyirkos gépet megcsodálni,
Mi átszeli a messzi eget,
És még bárhova elrepíthet.
Beszélgetni, korán kelni,
Idegenek közt csak...
Nyár utó-szó
2017.08.27 21:15
Még egy kicsit nyár lehetne,
Minden mosoly szülőhelye,
Kicsit spicces, sötét éjben,
Megtagadni minden kételyt.
Szeretnék még eltévedni,
Gondtalanul tévejegni,
Lejtős- dombos Budapesten,
Mielőtt már ősz sejlene.
Jó lenne még egy -két hónap,
Mehetnénk méh hévvel hosszan,
Végtelen a...
Megölsz?
2017.06.23 21:30
Megölsz
Meg fogsz ölni érzem
Csak tudnám, hogy mivel..
Hogy vagy tám ily hatással?
Gyilkolja lelkem,
Szerelmed gyöngéd hajtása
Mégis kellesz, mint füst a tüdőnek,
Mint a kokain, a levert, kései szeretőnek
Mint csillag az éjnek, a hideg estéken
Hogy a Hold oly nagy magányában ne...
Tavaszi zuhé
2017.06.23 21:23
Zuhog az eső
Nem létezik esernyő.
Megállíthatatlanul ömlik az utcákon
Be a csatornába, a tetősarkakon.
Eláztatja a szívem, otthonom.
Lefolyik arcomom.
Lassan hömpölyög az ár,
Megtellik könnyeimmel a világ.
Rólam
2017.06.12 00:00
Gyászmise egy álomért vagy csak a remény rabja
Mindezek csak lopott szavak kivert véres hada
De mi van ha a remény éget, nekem pedig víz kell?
Önmagam lángjában égek szépen így el
Tenném mit tehetnék, de élni most már késő
Mit tehettem volnaelmosta a jégeső
Zuhanok tovább,...
Haláldal
2016.12.11 15:26
Haláldal
Száll az ének,
Reül a vers,
A hontalan honokról énekel,
Folyik a nap, a kéklő égről
Mereng a dal a néma képről
A néma kép szól,
Hangja halott,
Elszólta magát, az idő kopott,
A csend elhalkul,
Karom lehull
Végtelen éjnek
Hontalan...
Versem -Én is magyar vagyok
2016.12.11 14:59
Én is magyar vagyok
Magyar vagyok s lám,
mennyi szín színezi magyar világunk.
S mennyi árnyban rejtegetik a magyar virágok
Szívűnk utolsó diadalmait
Magyar vagyok, csakúgy mint Petőfi,
ki csakúgy mondta, hogy magyar,
mint azt én most tevém
Elhintette szerelmünk végső szirmait
Magyar...
Augusztusi könyvszerzeményeim
2016.08.21 14:30
Helló mindenki!
Most nem egy kis szösszenettel vagy novellával érkeztem, hanem egy kis hétköznapi poszttal. Talán nem árt az ilyesmi, kicsit személyesebbé szeretném tenni ezt a blogot. A nagy nyári akciókban bejártam tengernyi könyvesboltot, Lírát, Alexandrát, Librit, mindent ami épp akadt....
Te vagy...
2016.07.15 16:39
Mi van ha a végzet manapság nem divatos végmontázsa az életnek? Mi van ha nincs elég nyugtató, drog vagy töltény számunkra? Nem vettünk be elég nyugtatót, nem volt elég ütős a drog és az utolsó golyó is tétován, ügyetlenkedve suhant el a fejünk mellett. A hősködés hiábavaló s manapság nincs is...
Blog
Kócoslelkűek
2017.11.12 16:25
Kócoslelkűek tárháza nyílik meg a szem előtt,
Ki tudja miért, de kócos emberek ők,
Kócukat nem a szél, a fájdalom borzolta,
Lélekszemeik előtt fésű a kororna.
Furcsa királyság ez, egészen egyszerű,
A király csalóka, az élet meg szörnyű,
Az udvaribolond tengereket zokog,
De őt ugyan senki...
Üres lappal
2017.08.27 21:36
Üres lappa, tiszta szívvel,
Kék éggel, meg metróval, tán hévvel,
Újra írni, járni, élni,
Csak még egyszer újra vágyni
Betontömbök között állni,
Nyirkos gépet megcsodálni,
Mi átszeli a messzi eget,
És még bárhova elrepíthet.
Beszélgetni, korán kelni,
Idegenek közt csak...
Nyár utó-szó
2017.08.27 21:15
Még egy kicsit nyár lehetne,
Minden mosoly szülőhelye,
Kicsit spicces, sötét éjben,
Megtagadni minden kételyt.
Szeretnék még eltévedni,
Gondtalanul tévejegni,
Lejtős- dombos Budapesten,
Mielőtt már ősz sejlene.
Jó lenne még egy -két hónap,
Mehetnénk méh hévvel hosszan,
Végtelen a...
Megölsz?
2017.06.23 21:30
Megölsz
Meg fogsz ölni érzem
Csak tudnám, hogy mivel..
Hogy vagy tám ily hatással?
Gyilkolja lelkem,
Szerelmed gyöngéd hajtása
Mégis kellesz, mint füst a tüdőnek,
Mint a kokain, a levert, kései szeretőnek
Mint csillag az éjnek, a hideg estéken
Hogy a Hold oly nagy magányában ne...
Tavaszi zuhé
2017.06.23 21:23
Zuhog az eső
Nem létezik esernyő.
Megállíthatatlanul ömlik az utcákon
Be a csatornába, a tetősarkakon.
Eláztatja a szívem, otthonom.
Lefolyik arcomom.
Lassan hömpölyög az ár,
Megtellik könnyeimmel a világ.
Rólam
2017.06.12 00:00
Gyászmise egy álomért vagy csak a remény rabja
Mindezek csak lopott szavak kivert véres hada
De mi van ha a remény éget, nekem pedig víz kell?
Önmagam lángjában égek szépen így el
Tenném mit tehetnék, de élni most már késő
Mit tehettem volnaelmosta a jégeső
Zuhanok tovább,...
Haláldal
2016.12.11 15:26
Haláldal
Száll az ének,
Reül a vers,
A hontalan honokról énekel,
Folyik a nap, a kéklő égről
Mereng a dal a néma képről
A néma kép szól,
Hangja halott,
Elszólta magát, az idő kopott,
A csend elhalkul,
Karom lehull
Végtelen éjnek
Hontalan...
Versem -Én is magyar vagyok
2016.12.11 14:59
Én is magyar vagyok
Magyar vagyok s lám,
mennyi szín színezi magyar világunk.
S mennyi árnyban rejtegetik a magyar virágok
Szívűnk utolsó diadalmait
Magyar vagyok, csakúgy mint Petőfi,
ki csakúgy mondta, hogy magyar,
mint azt én most tevém
Elhintette szerelmünk végső szirmait
Magyar...
Augusztusi könyvszerzeményeim
2016.08.21 14:30
Helló mindenki!
Most nem egy kis szösszenettel vagy novellával érkeztem, hanem egy kis hétköznapi poszttal. Talán nem árt az ilyesmi, kicsit személyesebbé szeretném tenni ezt a blogot. A nagy nyári akciókban bejártam tengernyi könyvesboltot, Lírát, Alexandrát, Librit, mindent ami épp akadt....
Te vagy...
2016.07.15 16:39
Mi van ha a végzet manapság nem divatos végmontázsa az életnek? Mi van ha nincs elég nyugtató, drog vagy töltény számunkra? Nem vettünk be elég nyugtatót, nem volt elég ütős a drog és az utolsó golyó is tétován, ügyetlenkedve suhant el a fejünk mellett. A hősködés hiábavaló s manapság nincs is...