Élő pusztítás
2014.03.29 10:43
Csak csend és hallgatom némán,
hogy üvölt az életszín orkán,
csak tép, szaggat és húz,
míg mindent teljesen össze nem zúz.
Aztán új várat épít fel,
a kikelet ezer színével,
eltapos és megöl, hogy megszüless,
aztán az életed mégis oly üres.
Keresed némán az életet,
az emberi létben a kietlen édent,
míg tested végleg ki nem leheled,
hogy aztán kezdődjön minden újra,
ez elől nincs ki elbújna,
csak forog körbe és körbe,
bele az én görbe tükrömbe!