Elérhetőség
In My World
Blog
Démoni ego
2014.04.02 23:13
"Egy befőttesüvegbe való démon. Akeshiy Bara haha! Semmivel sem vagy több ennél."
U.I Szerető Hálál Múzsád
Az emberi becsület hmm?- Emelte szemei elé a ragyogó kristálypoharat miben a napsugárszínű...
Délutáni napsütés
2014.03.29 11:13
Délutáni napsütés, a nyári meleg, mi elől mindenki elbújna, ám most kellemesen hűvös formát öltött magára e délutánon, tökéleteset ahhoz, hogy egyedül elgondolkodva minden különösebb zavaró tényező nélkül eltölthessek egy nyugis délutánt a.. temetőben. Hol máshol talál az ember nyugis helyet nemde?...
Élő pusztítás
2014.03.29 10:43
Csak csend és hallgatom némán,
hogy üvölt az életszín orkán,
csak tép, szaggat és húz,
míg mindent teljesen össze nem zúz.
Aztán új várat épít fel,
a kikelet ezer színével,
eltapos és megöl, hogy megszüless,
aztán az életed mégis oly üres.
Keresed némán az életet,
az emberi létben a kietlen...
Vissza az életbe
2014.03.29 10:42
Nekem nincs magánéletem. Egyetlen, mit annak mondhatok ez a jelentéktelen blog csupán, semmi több miért haldokló szívem egyet is dobbanhatna. Aztán kiderül hogy csak az üres szavakat pofázom az éteri csendbe, mitől kong az internet felülete. Folyton azon gondolkodom, minek élek hisz olyan üres és...
Emberi kapcsolatok
2014.03.28 19:05
Olyan furcsák és meghatározhatatlanok, sohasem értettem őket. Volt olyan amiről azt hittem örökké tart, ami végigkísér majd egész életem során és minden jó lesz, aztán hirtelen minden elromlott, volt olyan is amiről azt hittem csak egy múló árnyékkép és még mindig tart, volt ami múló momentumnak...
Összetört arc
2014.03.27 22:35
Egy arc, mi rám tekint,
egy pillantás, mely megrémít,
egy arcvonás és minden más,
idióta hajjal körbeás,
(te hülye hasonmás,)
így néz rám a tükörből az a ronda képmás.
Reményvesztett tekintet bámul rám a mocskos tükrön át, talán szólni kíván, vagy csak néz mélán, de akar valamit és már én sem tudom...
A pillantás diagnózis
2014.03.27 22:29
Igen! Kérem emberek vetetik tudomásul én már pedig rendelkezem magam élete fölött akár az életben nyüglődöm, akár a habos tengerbe térek, vagy a halál tengerén evezek, Ez a mocskos romlott lélek, mi egy démonban lakozik elmenni készül tálán mert unja, vagy talán csak megfutamodott az elől, mit...
Világomban járva
2014.03.05 21:18
Üvölt a Rammstein és németül dúdolom magamban a fájdalomról masírozó szavakat, beszívom és lelkem táplálja, nincs szükség ételre, csupán a testi porhüvelynek, mit oly gyalázatosra teremtett valamiféle isteni lény. Gondolataim a messzeségben kapnak szárnyra madarakkal egy magasban, s tovább...
Magasztos fájdalom
2014.03.05 21:17
Fuldokló köhögés, halálba masírozó ember hörgés szerű üvöltése, vér csorog vékonyan a fehér ajkakon, szemeimet a fájdalom görcse összeszorítja, s a könny is nyögve folyik le arcomon. A földön térdelve támasztom magam és hüppögő hangomat elnyeli a gyilkos csend, magába szívja és őrjöngve köpi...
Rózsakitti
2014.02.28 20:11
Egy átlagos ember, egy rózsaszín felleg, amit még nem oszlatott fel az élet valója, vagy talán maga a csábos élet mi voltja tette ilyenné. Istenem de irigylem az ilyet! Nem terheli a tudás gondja, hisz látja mi maga előtt van, s a többire minek fordítson gondot? Kézügyességével körmöket...
Blog
Kócoslelkűek
2017.11.12 16:25
Kócoslelkűek tárháza nyílik meg a szem előtt,
Ki tudja miért, de kócos emberek ők,
Kócukat nem a szél, a fájdalom borzolta,
Lélekszemeik előtt fésű a kororna.
Furcsa királyság ez, egészen egyszerű,
A király csalóka, az élet meg szörnyű,
Az udvaribolond tengereket zokog,
De őt ugyan senki...
Üres lappal
2017.08.27 21:36
Üres lappa, tiszta szívvel,
Kék éggel, meg metróval, tán hévvel,
Újra írni, járni, élni,
Csak még egyszer újra vágyni
Betontömbök között állni,
Nyirkos gépet megcsodálni,
Mi átszeli a messzi eget,
És még bárhova elrepíthet.
Beszélgetni, korán kelni,
Idegenek közt csak...
Nyár utó-szó
2017.08.27 21:15
Még egy kicsit nyár lehetne,
Minden mosoly szülőhelye,
Kicsit spicces, sötét éjben,
Megtagadni minden kételyt.
Szeretnék még eltévedni,
Gondtalanul tévejegni,
Lejtős- dombos Budapesten,
Mielőtt már ősz sejlene.
Jó lenne még egy -két hónap,
Mehetnénk méh hévvel hosszan,
Végtelen a...
Megölsz?
2017.06.23 21:30
Megölsz
Meg fogsz ölni érzem
Csak tudnám, hogy mivel..
Hogy vagy tám ily hatással?
Gyilkolja lelkem,
Szerelmed gyöngéd hajtása
Mégis kellesz, mint füst a tüdőnek,
Mint a kokain, a levert, kései szeretőnek
Mint csillag az éjnek, a hideg estéken
Hogy a Hold oly nagy magányában ne...
Tavaszi zuhé
2017.06.23 21:23
Zuhog az eső
Nem létezik esernyő.
Megállíthatatlanul ömlik az utcákon
Be a csatornába, a tetősarkakon.
Eláztatja a szívem, otthonom.
Lefolyik arcomom.
Lassan hömpölyög az ár,
Megtellik könnyeimmel a világ.
Rólam
2017.06.12 00:00
Gyászmise egy álomért vagy csak a remény rabja
Mindezek csak lopott szavak kivert véres hada
De mi van ha a remény éget, nekem pedig víz kell?
Önmagam lángjában égek szépen így el
Tenném mit tehetnék, de élni most már késő
Mit tehettem volnaelmosta a jégeső
Zuhanok tovább,...
Haláldal
2016.12.11 15:26
Haláldal
Száll az ének,
Reül a vers,
A hontalan honokról énekel,
Folyik a nap, a kéklő égről
Mereng a dal a néma képről
A néma kép szól,
Hangja halott,
Elszólta magát, az idő kopott,
A csend elhalkul,
Karom lehull
Végtelen éjnek
Hontalan...
Versem -Én is magyar vagyok
2016.12.11 14:59
Én is magyar vagyok
Magyar vagyok s lám,
mennyi szín színezi magyar világunk.
S mennyi árnyban rejtegetik a magyar virágok
Szívűnk utolsó diadalmait
Magyar vagyok, csakúgy mint Petőfi,
ki csakúgy mondta, hogy magyar,
mint azt én most tevém
Elhintette szerelmünk végső szirmait
Magyar...
Augusztusi könyvszerzeményeim
2016.08.21 14:30
Helló mindenki!
Most nem egy kis szösszenettel vagy novellával érkeztem, hanem egy kis hétköznapi poszttal. Talán nem árt az ilyesmi, kicsit személyesebbé szeretném tenni ezt a blogot. A nagy nyári akciókban bejártam tengernyi könyvesboltot, Lírát, Alexandrát, Librit, mindent ami épp akadt....
Te vagy...
2016.07.15 16:39
Mi van ha a végzet manapság nem divatos végmontázsa az életnek? Mi van ha nincs elég nyugtató, drog vagy töltény számunkra? Nem vettünk be elég nyugtatót, nem volt elég ütős a drog és az utolsó golyó is tétován, ügyetlenkedve suhant el a fejünk mellett. A hősködés hiábavaló s manapság nincs is...